A kemény víz és a szappanlerakódás
Néhány nappal ezelőtt egy kedves vásárlónktól az a nagyon izgalmas kérdés érkezett, hogy igaz-e az alábbi állítás:
“A kemény víz a szappannal és egyéb mosószerekkel a vízben oldhatatlan csapadékot képez, amely gátolja a habképzést és csökkenti a mosóhatást.“
A válaszom:
A kijelentésnek van tudományos alapja, ez az a bizonyos szappanlerakódás, ami megjelenhet pl. a kád szélén. Azonban ez olyan csekély mértékű, hogy nem hiszem, hogy emiatt le kellene mondani a jó minőségű szappanokról. Mosáshoz egyébként nem javaslom az ún. cp-módszerrel készült szappanokat, mert azokban mindig van szabad zsír, ami avasodhat a ruhában. Néhányan készítenek túllúgozott cp-szappant, amiben meg szabad lúg marad, ez meg roncsolja a szövetszálakat.
Egy jó minőségű kézműves szappan mindig jobb megoldás, mint a bolti tusfürdő, hiszen hiányoznak belőle azok a vegyi anyagok (tenzidek, tartósítószerek, kelátképzők, stb.), amik annyira száríthatják a bőrt.
A víz keménysége miatt nem kell lemondani a szappan használatáról.
A cikkben a jelenség tudományos magyarázatáról olvashat.
Igaz-e az alábbi állítás?
“A kemény víz a szappannal és egyéb mosószerekkel a vízben oldhatatlan csapadékot képez, amely gátolja a habképzést és csökkenti a mosóhatást.“
Az állítás igazolásához nézzük meg a kémiai folyamatokat, amelyek a kemény víz és a szappan/mosószerek kölcsönhatásából következnek.
1. Kemény víz és összetétele
A kemény víz olyan víz, amely magas koncentrációban tartalmaz kalcium- (Ca²⁺) és magnéziumionokat (Mg²⁺). Ezek az ionok a természetes vízforrásokban oldott ásványi anyagokból (például mészkőből vagy dolomitból) származnak.
2. Reakció szappannal
A szappanok nátrium- vagy káliumsói a hosszú szénhidrogénlánccal rendelkező zsírsavaknak (például nátrium-palmitát: C₁₆H₃₁COO⁻Na⁺). A szappan vizes közegben oldódik és micellákat képez, amelyek hatékonyan távolítják el a szennyeződéseket.
Amikor azonban kemény vízzel találkozik, a szappanban lévő karboxilát-ionok (RCOO⁻) reakcióba lépnek a kalcium- és magnéziumionokkal, és oldhatatlan csapadékot képeznek:
Az így keletkező kalcium- és magnézium-szappanok vízben nem oldódnak, és fehér, lepedékszerű csapadékként jelennek meg a felületeken.
3. Hatása a habképzésre és a mosóhatásra
- Habképzés gátlása: A szappanmolekulák normál esetben micellákat alkotnak, amelyek körbezárják a szennyeződéseket, és elősegítik a habképződést. Ha azonban a szappan kalcium- és magnéziumszappanná alakul, kevesebb szabad aktív tisztító molekula marad a vízben, így csökken a habképződés.
- Mosóhatás csökkenése: Az oldhatatlan csapadék miatt a szappan nem tud hatékonyan működni, mert a tisztító hatásért felelős molekulák egy része reakcióba lépett a kemény víz ionjaival.
4. Mosószerek esetében
A modern mosószerek általában szintetikus tenzideket tartalmaznak, amelyek kevésbé érzékenyek a kemény vízre, mivel a kalcium- és magnéziumionokkal való reakciójuk nem vezet oldhatatlan csapadék képződéséhez. Azonban a kemény víz így is csökkentheti a hatékonyságukat, mert a mosószerekben található egyes összetevők (pl. foszfátmentes vízlágyítók) először megkötik a keménységet okozó ionokat, így kevesebb aktív tisztítóanyag marad a tényleges mosásra.
Összegzés: Az állítás igaz
✔ A kemény víz valóban oldhatatlan csapadékot képez a szappannal, ami fehér lerakódásként jelentkezik.
✔ Ez a reakció csökkenti a habképződést, mivel kevesebb aktív szappanmolekula marad a vízben.
✔ A szappanmosás hatékonysága jelentősen csökken, mert a tisztító komponensek egy része használhatatlanná válik.
Ezért kemény víz esetén vízlágyító (például citromsav, ecet, vagy ioncserélős vízlágyító berendezés) alkalmazása javasolt a hatékonyabb mosás érdekében.